Czinka, die weibliche Geigerin

Wird ins Deutsche übersetzt…

Duna Táncműhely „Cinka Panna hegedűje, Hegedűje – Mintha csak a sátán maga Hegedűlne: Bűbájol a ringatója, Bolondít a keserűje.” Endrődi Sándor Czinka – A női prímás című táncelőadás egy legendás női alak történetét hívja segítségül, hogy a jelen kérdéseire reflektáljon. Czinka Panna, a 18. századi cigányprímás, korát megelőző módon lépett ki a számára kijelölt nemi és társadalmi szerepekből. A színpadon nem történelmi rekonstrukcióként, hanem belső útként jelenik meg az a folyamat, amelyben a hagyomány és az egyéni szabadság egymással feszültségbe kerül. Az előadás mozgásnyelve a néptánc ritmikus, földhöz kötött erejét és a kortárs tánc absztrakt, érzelmi mélységeit ötvözi. A hagyományos motívumok torzulnak, ismétlődnek, majd új formákba rendeződnek, miközben a test a közösségi elvárások és a személyes vágyak ütközőterévé válik. A mozdulatokban megjelenik a női testhez kapcsolt szerepek szorítása, valamint az ezekkel szembeni csendes, mégis kitartó lázadás. Czinka Panna alakján keresztül az előadás a női lét határhelyzeteit vizsgálja: mit jelent nőként megszólalni egy férfiak uralta világban, mit jelent engedelmesnek lenni vagy ellenállni. A lázadás nem harsány gesztus, hanem kitartó jelenlét: a mozdulat, amely nem simul bele a rendbe, a ritmus, amely eltér a megszokottól. Az előadás Geiszelhardt Anita táncművészre és Kuczera Barbara prímásra épül. Mindketten Czinka Panna megszemélyesítői, ez a formai megoldás jó lehetőség a szenvedélyes nő belső párbeszédének megformálására. A produkció zenei közreműködőjeként egy brácsás, egy cimbalmos és egy nagybőgős is megjelenik majd a színpadon. Előadja: Geiszelhardt Anita, Kuczera Barbara, Hegedűs Gergely, Horváth Áron, Domonkos Balázs Zeneszerző: Hegedűs Gergely Fény: Lendvai Károly Jelmez: Túri Erzsébet Társkoreográfus: Horváth Zsófia Rendező- koreográfus: Juhász Zsolt